A 2015. augusztus 7-én váltotta fel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) a korábban hosszú ideig érvényben lévő veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet.
A rendelet meghatározza a veszélyes- és nem veszélyes hulladékok szállításának (és a gyűjtőjárattal való gyűjtésének) és a szállítás során szükséges dokumentálásának feltételeit, kiegészíti az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014-es Korm. rendeletben meghatározott veszélyes hulladék tárolására vonatkozó szabályokat, valamint a hulladék minősítésére vonatkozó szabályokat.
Hulladékszállítás, gyűjtés
Magyarországon hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély (hulladék szállítási engedély, hulladék gyűjtési engedély) birtokában lehet szállítani.
GY és SZ lapok
A rendeletben a korábbi K és SZ kísérőjegyek helyett nem veszélyes hulladék esetén Gy lap (gyűjtőjárat szállítási lap), míg veszélyes hulladék esetén Sz lap (szállítási lap) kitöltését írja elő a rendelet 1. mellékletének 1. és 2. pontja. A lapok formátumai a korábbiakban megszokottól jelentősen eltérnek.
Sorszámtartomány igénylése
A Gy és Sz-lapokhoz egyedi sorszámtartományt kell igényelni az vagy a e-mail címekről, vagy papír alapon (postacím: Földművelésügyi Minisztérium: 1860 Budapest).
A sorszámtartományok kiadása az alábbi formátumban történik: XXX-GY 00001-99999 (Gy-lap esetén), vagy XXX-SZ 00001-99999 (Sz-lap esetén). Az első három betűt az igénylő cég nevéből generálják.
Sorszámtartomány igényléséhez minimum székhellyel és KÜJ számmal kell rendelkezni. A sorszámtartományt 30 napon belül adja ki a környezetvédelemért felelős miniszter.
A sorszámtartomány igénylésének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- cégnév
- székhely és telephely (ha van) címe
- hulladékgazdálkodási engedély száma és érvényességi ideje (ha van ilyen engedély)
- KÜJ szám és KTJ szám (ha van)
A sorszámot a szállítási lap minden példányán fel kell tüntetni. A szállítási lap példányait lehetőleg folyamatosan növekvő sorszámozással kell ellátni.
A veszélyes hulladék szállítására vonatkozó szabályok
A veszélyes hulladék szállítását a keletkezés helyétől a fogadó állomásig szállítási lappal kell dokumentálni abban az esetben, ha a szállítást hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységként végzik.
A veszélyes hulladék elszállítását megelőzően a hulladék átadójának a szállítási lapon a saját céges adatait és a hulladékra vonatkozó adatokat kell kitöltenie. A szállító a saját adatait tölti ki.
A szállítási lapot hulladék átadónként és szállítmányonként kell kitölteni. Több típusú veszélyes hulladék ugyanattól az átadótól történő átvétele és szállítása esetén a szállítási lapon a további hulladéktípusra vonatkozó adatokat is meg kell adni. Ebben az esetben a szállítási lapon a hulladéktípusra vonatkozó mezők bővíthetők.
A hulladék átadójának a veszélyes hulladékot tartalmazó elsődleges vagy másodlagos csomagoláson, illetve a veszélyes hulladékon a szállítási lap sorszámát és a hulladék azonosító kódját fel kell tüntetni.
A veszélyes hulladék szállítója a szállítmány hulladékkezelőnek, kereskedőnek történő átadását követően az átadás tényét a szállítónál lévő valamennyi szállítási lap példányán igazoltatja.
Tájékoztatás a veszélyes hulladék szállítmányról
Ha a hulladék veszélyessége, vagy a hulladék kezelésének speciális volta indokolja, abban az esetben külön lapon tájékoztatni kell a hulladék szállítóját és jövőbeni kezelőjét a hulladék kezelésének lényeges körülményeiről. A lapból legalább 2 példányt kell készíteni, melyből egy a hulladék átadónál, egy pedig a szállítónál, vagy kezelőnél marad.
A szállítási lapok példányainak sorsa
Veszélyes hulladék szállítása esetén a szállítási lapból 4 példányt kell készíteni. Ha a hulladék átadója és a hulladék szállítója ugyanaz, akkor a szállítási lapból csak 3 példányt kell készíteni.
- példány: A szállítási lap 1. példányát a hulladék átadója őrzi meg.
- példány: A hulladékkezelő (vagy a hulladék kereskedő) a szállítási lap egy példányát a szállítónak visszaadja, amelyet a szállító igazolásként megőriz.
- példány: A hulladékkezelő (vagy a hulladék kereskedő) a szállítási lap rá vonatkozó egy példányát bizonylatként megőrzi.
- példány: Az utolsó példányt a veszélyes hulladék átvételét követő 30 napon belül a hulladék átadójának vissza kell juttatni.
A kitöltött szállítási lapot példányait 10 évig meg kell őrizni.
A hulladék átvételének megtagadása
Ha a hulladékkezelő vagy a kereskedő a veszélyes hulladék átvételét megtagadja, a szállító a szállítási lap hulladékkezelő vagy kereskedő részére átadandó példányán az átvétel megtagadásának indokát, helyét és időpontját részletesen rögzíti. Ha a szállítási lapon a részletes rögzítés céljára szolgáló hely nem elégséges, külön lapot kell használni. A hulladékkezelő vagy a kereskedő és a szállító a szállítási lap mindkét példányát aláírja, a hulladékkezelő vagy a kereskedő az egyik példányt bizonylatként megőrizi, a másik példányt a szállító a hulladék átadójának vagy a kereskedőnek átadja. Külön lap használata esetén az aláírással hitelesített külön lapot a szállítási lap mindkét példányához csatolni kell.
A hulladék átadója a a veszélyes hulladék átvételének megtagadását az átvétel megtagadásától számított 8 napon belül a hulladék átadásának helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak bejelenti, egyúttal a szállítási lap bizonylatként megőrzött, valamint a részére visszajuttatott példányát a környezetvédelmi hatóság részére be kell mutatnia.
Ha a hulladékkezelő vagy a kereskedő a veszélyes hulladékot a hulladék szállítójától nem veszi át, a szállító a veszélyes hulladékot a hulladék átadójának haladéktalanul visszaszállítja.
Ha a szállító a veszélyes hulladékot a hulladék átadójának visszaszállítja, a hulladék átadójának a hulladékot tőle haladéktalanul át kell vennie, és az átvételt követő 90 napon belül ismételten gondoskodnia kell a hulladék hulladékkezelőhöz, kereskedőhöz vagy egy másik hulladékkezelőhöz, kereskedőhöz történő elszállításáról.
Gyűjtőjárat
A veszélyes hulladék átvételével a hulladék a gyűjtőjárat üzemeltetőjének tulajdonába kerül, ezért gyűjtőjáratot vagy hulladék gyűjtésre és szállításra, vagy hulladék kereskedelemre és szállításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel lehet üzemeltetni.
A hulladék átadója a gyűjtőjáratot üzemeltető részére alkalmanként maximum 2 tonna mennyiségű veszélyes hulladékot adhat át. 2 tonnát meghaladó mennyiséget gyűjtőjárattal nem lehet elszállíttatni.
A gyűjtőjárat üzemeltetőjének az összegyűjtött veszélyes hulladékot hulladékkezelőnek kell átadnia, kivéve 16 06 hulladék kóddal rendelkező elem- és akkumulátorhulladék esetén. Ezen hulladékokat kereskedőnek is át lehet adni.
A Gy lap kitöltése
A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot csak egy hulladéktípusra lehet kitölteni. Több átadó esetében a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon az átadóra vonatkozó mezők bővíthetők.
A gyűjtőjárat üzemeltetőjének a szállítási lapot 1 példányban kell kitöltenie. Akkor kell 2 példányt kitölteni, ha a gyűjtőjárat üzemeltetője a veszélyes hulladékot az összegyűjtést követően közvetlenül hulladékkezelőhöz vagy kereskedőhöz szállítja.
A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lap kitöltését és a hulladék átvételét követően a gyűjtőjárat üzemeltetője a hulladék átadójának az átvett hulladékról bizonylatot ad. Ha a gyűjtőjárat üzemeltetője a hulladék átadójától egyszerre több típusú hulladékot is átvesz, a bizonylaton valamennyi hulladéktípusra vonatkozó adatot szerepeltetni kell. A bizonylatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- a veszélyes hulladék átadójának és átvevőjének neve, címe (település, utca, házszám, irányítószám),
- az átvett veszélyes hulladék típusának megnevezése, azonosító kódja,
- az átvett veszélyes hulladék mennyisége,
- a veszélyes hulladék átadójának KTJ-azonosítója (ha van)
- a ”Gy” lap száma,
- a bizonylat kiállításának helye, időpontja, az eljáró felek aláírása
Ideiglenes tárolás
Ha a gyűjtőjárat üzemeltetője a gyűjtőjárattal történő szállítás során a hulladék átadójától átvett, illetve összegyűjtött veszélyes hulladékot nem közvetlenül a hulladékkezelő vagy kereskedő telephelyére szállítja, akkor a hulladékot saját telephelyére kell szállítania, és azt a hulladékkezelő vagy kereskedő részére történő átadásáig a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltaknak megfelelően kialakított és üzemeltetett hulladéktároló helyen kell tárolnia. Ebben az esetben a gyűjtő és a hulladékkezelő vagy kereskedő telephelye közötti szállítással kapcsolatban az Sz-lapnál leírtak szerint kell eljárni.
Ha a gyűjtőjárat üzemeltetője a hulladék átadójától átvett veszélyes hulladékot közvetlenül a hulladékkezelőhöz vagy kereskedőhöz szállítja, a szállítási lap 2. példányát a veszélyes hulladék kezelőjének vagy kereskedőjének a hulladékkal egyetemben át kell adja.
Hulladék minősítés
Aki olyan hulladékkal végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy olyan hulladéknak a tulajdonosa,
a) amelynek összetétele és származása ismeretlen,
b) amely a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szerepel, de a hulladék tulajdonságai alapján feltételezhető annak veszélyessége,
c) amely a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, de a Ht. 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik, vagy
d) amelynek adott hulladéktípusként történő, a környezetvédelmi hatóság által elvégzett besorolását a hulladékbirtokos vitatja, a hulladékbirtokosnak az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél kérelmeznie kell a hulladék minősítését.
A hulladékminősítési dokumentáció tartalmi követelményei
A hulladék minősítésére vonatkozó kérelmet 1 példányban, elektronikus adathordozón kell benyújtani és a kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a kérelmező neve, címe, székhelye, telephelye, statisztikai azonosító jele;
b) a hulladék mennyisége (a képződött hulladék éves mennyisége, ha az adat rendelkezésre áll);
c) annak a tevékenységnek a műszaki és környezeti szempontból történő leírása, amelynek során a hulladék képződik, beleértve az anyagmérleg és az anyagforgalom leírását;
d) a hulladék külső megjelenési formája, halmazállapota (folyékony, szilárd, iszap), továbbá egyéb, a minősítés szempontjából releváns tulajdonsága;
e) akkreditált laboratórium által végzett mintavizsgálat eredményeit tartalmazó dokumentumot és a mintavételről készített jegyzőkönyvet.
A kérelemhez az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást csatolni kell.
A minősítés tárgyát képező hulladékból reprezentatív mintát kell venni. A mintavételt akkreditált laboratórium végezheti el.
A hulladék veszélyes vagy nem veszélyes hulladékként történő minősítésének eldöntéséhez a veszélyes hulladék veszélyességi jellemzőinek meghatározásához szükséges vizsgálatok körét a laboratórium annak mérlegelésével állapítja meg, hogy a veszélyes hulladék milyen tevékenység során képződött. A veszélyességi jellemzők meghatározására nemzeti szabványokat vagy az azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat, ennek hiányában az Európai Szabvány (EN), illetve a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) által kiadott szabványokat kell alkalmazni.
A hulladék veszélyességének megállapítása érdekében a 2. melléklet 3. pontja szerinti vizsgálatokat kell elvégezni. A fizikai és kémiai, valamint ökotoxikológiai vizsgálatokat minden esetben el kell végezni. A fertőzőképességi vizsgálatokat minden szervesanyag-tartalmú, illetve szerves anyaggal feltételezhetően szennyeződött hulladék esetében el kell végezni.
Az OKTF a minősítési eljárás tárgyát képező hulladék veszélyes vagy nem veszélyes voltáról az 1357/2014/EU rendeletben, továbbá e rendelet 2. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján dönt.
Az OKTF minősítésének tartalma
a) a Hulladékminősítő Bizottság szakértői véleményének és a vélemény indokolásának összefoglalását, a szakértői vélemény keltezését, a tagok nevét;
b) a minősített hulladék hulladékjegyzék szerinti típusának megnevezését, azonosító kódját, megjelenési formáját, halmazállapotát, veszélyessége esetén a veszélyességi jellemzőjét; új hulladéktípus esetén a hulladék megnevezésére vonatkozó javaslatot;
c) a minősített hulladék kezeléséhez alkalmazandó kezelési technológiára vonatkozó javaslatot;
d) a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra felkért akkreditált laboratórium nevét, címét;
e) a minősítést megalapozó vizsgálatok körülményeit és eredményeit;
f) a minősítési eljárás során készített jegyzőkönyvek megállapításainak összefoglalását.
Az OKTF a minősítés eredményét a határozathozatalt követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén közzéteszi.
