A szervezet megalakulásával párhuzamosan módosult a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, mely meghatározza a szervezet működésének főbb irányvonalait, feladat- és jogosultsági körét.
A jelenleg működő közszolgáltatók és a bennük többségi tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzatok közszolgáltatói tevékenysége egyelőre nem változik, azonban a közszolgáltatók helyett 2016. április 1-től az NHKV Zrt. fogja kiküldeni a lakosságnak a közszolgáltatás díját és a beszedett díjat továbbutalni a közszolgáltatóknak, illetve kezelni fogja a közszolgáltatók kintlévőségeit is, levéve ezzel a közszolgáltatók válláról az adósság-behajtás terheit.
A közszolgáltató cégekkel továbbra is az önkormányzatok fognak szerződni, de 2016. június 30-ig módosítaniuk kell a közszolgáltatási szerződéseiket úgy, hogy azokból törölni kell a közszolgáltatási díjbeszedést és a kintlévőség-kezelést, valamint rögzíteni kell, hogy a közszolgáltató részére a Koordináló szerv a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladataiért szolgáltatási díjat fizet.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. feladatai a hulladékról szóló törvény alapján:
- meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait,
- meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,
- ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt,
- elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet (első alkalommal 2016. március 31-ig),
- megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,
- megállapítja, hogy az egyes közszolgáltatók tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról megfelelőségi véleményt állít ki. A megfelelőségi véleményt a már működő közszolgáltatóknak 2016. október 1-ig kell beszerezniük. Ha a közszolgáltató a megfelelőségi véleményt nem szerzi be eddig az időpontig, a hulladékról szóló törvény alapján a települési önkormányzatnak 30 napon belül (1 hónapos határidővel) fel kell mondania a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatóval.
- a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,
- kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,
- beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a szolgáltatási díjat,
- kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben az alábbiakat kell meghatározni:
- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos céljait,
- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztésének irányait,
- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat és
- az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét.
Célok
A különböző közszolgáltatók más-más eszközparkkal, létesítményekkel dolgoznak, ezért a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működése során felméri a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szolgáló eszközöket és létesítményeket. Elvileg az április 1-jei indulásig történik meg az eszközök felmérése, majd az országos adatbázis kialakítása.
Cél, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer pénzügyileg stabillá váljon, és kiépüljön a gyűjtőedények egyedi azonosítási rendszere. A fejlesztés tartalmazza a szállítási távolságok, a lerakók és az elkülönített hulladékgyűjtést szolgáló kezelőlétesítmények működésének optimalizálását.
Elvileg már ez év végére egy rugalmas, jól működő rendszert szeretne felállítani a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az NHKV Zrt. segítségével, így 2017 végére teljesülhet, hogy a rendszer a megfelelő mértékben visszagyűjti a még felhasználható energiát és alapanyagokat, illetve az, hogy a lerakókba akár hetven százalékkal kevesebb hulladék kerüljön.
A minisztérium kidolgozás alatt álló rendelettervezete szerint a lakossági zöldhulladék komposztált formában a rosszabb minőségű szántóföldekre kerülhet, a mezőgazdasági termelők pedig támogatást kapnának a kiszállításhoz. Ezzel csökkenteni lehetne a zöldhulladék lerakókban történő ártalmatlanításának mennyiségét is.
