Diffúz légszennyező forrás meghatározásának változása
A diffúz forrás új definíciója: olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár.
Azaz a korábbi meghatározással szemben (olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg) fontos változás, hogy kikerült a definícióból a légszennyező anyagok kibocsátásának meg nem mérhetősége/becsülhetősége.
Fentiekből következően valószínűsíthető, hogy jelentősen bővülni fog az engedélyköteles diffúz források köre is, különösen az alábbiakat figyelembe véve:
Korábban a diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyekkel szemben hatósági intézkedés volt szükséges, a forrás bejelentésére kötelezték. A rendelet módosításával azonban minden a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti tevékenységek keretében működtetett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez szükséges levegőtisztaság-védelmi engedély.
Hatásterület meghatározásának kibővítése
A hatásterület lehatárolás kritériumai (eddig a) és b) pont) egy új kritériummal, azaz a c) ponttal egészültek ki. Az alábbiakban láthatóak az eddigi kritériumok, illetve az új feltétel is:
a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,
b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy
c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb;
Eddig a hatásterületet csak pontforrás esetén volt szükséges lehatárolni a rendelet szerint, mostantól azonban a diffúz források esetében is szükséges – a fenti kritériumoknak, azaz a pontforrások esetében is alkalmazandó szabályoknak megfelelően – a hatásterület lehatárolása.
A hatásterület lehatárolásának módszerét eddig – a 306/2010-es Korm. rendeletben – nem konkretizálták. Azonban a mostani módosítás szerint az előzetes vizsgálati eljárás, környezeti hatásvizsgálati eljárás, EKHE-eljárás, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, hulladékégetés esetén az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással, egyéb esetben egyszerűsített számítással kell a levegőtisztaságvédelmi hatásterületet meghatározni.
Szakértői engedély
A vonatkozó rendelet szerint eddig a levegőtisztaságvédelmi engedélykérelmet szakértői engedély nélkül is el lehetett készíteni, a módosítás után azonban erre csak levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő jogosult.
Cégünk – többek között – rendelkezik levegőtisztaságvédelmi szakértői jogosultsággal is. Levegőtisztaságvédelmi engedélykérelem elkészítésével kapcsolatban az elérhetőségeinket az alábbi oldalunkon találja.
